Előre szólok, hogy dicsekvős poszt jön.
Ma volt a projektbemutatás. Ez az a dolog, amit a legjobban élvezek, még akkor is, ha tudom, hogy a projekt/ dolgozat/ diplomamunka távolról sem olyan jó, mint amilyennek lennie kellene. De abban a percben, amikor minden tekintet rám szegeződik, mintha megtáltosodnék. Eltűnik a bizonytalanságom és a lehető leghatározottabban adom elő azt a keveset, amit tudok, közben meg jönnek a jobbnál jobb ötletek. Az ügyfél elégedett, sőt egyikük a főnököm füle hallatára ajánlotta fel, hogy esetleg dolgozzak nekik. Persze kedvesen hárítottunk, de be kell vallanom, hogy rendkívül jól esett a megtépázott önbizalmamnak.