Akit hobbiszinten érdekel a lengyeltanulás, ajánlom ezt a blogot. Ania nagyon laza stílusban magyarázza a nyelv buktatóit és szépségeit, most azonban egy másabb jellegű problémát vetett fel, miszerint "Szeretik-e a lengyelek, ha a külföldiek megtanulják a nyelvüket?". A válasz nem olyan egyértelmű, mint első látásra tűnne, ugyanis a botladozó, makogó külföldit különösen kedvelik, azonban ha már folyékonyan társalogsz lengyelül, a helyzet picit másképp néz ki. A többség persze értékeli, de akadnak olyanok, akik kaján mosollyal megkérdezik, hogy "És ki tudod-e mondani azt, hogy W Szczebrzeszynie chrząszcz brzmi w trzcinie?". Aztán örömmel nyugtázzák, ha belezavarodsz, ugyanis ez a mondat a "Mit sütsz, kis szűcs, sós húst sütsz, kis szűcs?" lengyel verziója (nehézségben, nem értelmében). Természetesen ez utóbbi csoport általában nem beszél a lengyelen kívül más nyelvet és szüksége van valamilyen mentségre saját (nyelv nem tudása) maga előtt, ugyanis egy lengyelül folyékonyan beszélő, de szláv gyökerekkel nem rendelkező külföldi komoly fenyegetést jelent az önképére.
Különben magyaroktól is hallottam a kis szűcs poént, másodéves hungarológia szakosokat kínoztak vele.
