Elismerem, hogy szeretek drámázni, és ha épp nem a barátaimnak adom elő a nagyjelenetet, akkor a blogomon rinyálok.

A prezentáció ugyanis, jól ment, főnök megdícsért, ügyfél elégedett (habár ezúttal nem ajánlottak állást). És bizsergetően jó érzés, amikor 12 férfi (és egy nő) hallgatja 3 órán keresztül érdeklődő arckifejezéssel a mondanivalómat (most hadd ne feszegessük, hogy mennyire őszinte vagy tettetett ez az érdeklődés). Még akkor is, ha az én standardjaimmal mérve csak közepes volt a teljesítményem.