Ma este hazafele jövet elcsodálkoztam azon, hogy pár hónapja reális opcióként megfordulhatott a fejemben, hogy még idén elhagyom a várost. Hát hülye voltam, vagy mi?

Úgyhogy a Couchsurfingen arról érdeklődő srácnak, hogy érdemes-e Krakkóba jönni, megírtam, hogy nem vagyok én illetékes ezt eldönteni, mert valahol sejtem ugyan, hogy a Krakkó mágikus hangulatáról szóló legendák túloznak, tuti van pár száz szebb és jobb város, de az én szemeim előtt a szerelem köde lebeg és még mindig tudok örülni annak, amikor meglátom az éjszakai Wawelt tükröződni a Visztulában.