Másfél hónap után rászántam magam, hogy szóljak a krakkói hivataloknak a lakcímváltásról. Természetesen kiderült, hogy hiányzik egy aláírás a papírkámról, holnap mehetek megint. Mindezek ellenére, úgy látom, hogy a lengyel bürokrácia egy fokkal jobb a románnál vagy a magyarnál, mert eddig mindig sikerült elintézni valamit max. két lépésben, ha fénymásolni kell, akkor ez megoldható a helyszínen, ha illetékbélyeg kell, akkor azt nem a postán, bankban, Holdon kell megvenni, hanem az adott épületben és az ügyintéző nem harapja le a fejedet, ha felteszel egy kérdést. Általában, mert kivételek bizonyára adódnak, csak én még nem találkoztam vele (vagy emlékezetem jótékony szűrője nem teszi hozzáférhetővé a negatív emlékeket), persze ez betudható annak is, hogy külföldi vagyok, aki nem várja el tőlük, hogy angolul beszéljenek vele, hanem elmakogja a mondanivalóját lengyelül. Ezt meg valószínűleg értékelik és szemrebbenés nélkül, mosolyogva felelnek, amikor megkérdezem, hogy ugye mind a gmina, powiat és miastohoz azt kell írjam, hogy Kraków.